Mi a legjobb biznisz ma Magyarországon?

Ezeket olvasom/tam mostanában ahelyett, hogy a blogomat írnám/tam volna (nem unatkozom)

  • 2 Bacon, Gershon: "The Politics of Tradition. Agudat Israel in Polish Politics, 1916-1939"
  • 2 Baron, Salo W.: "Ghetto and Emancipation. Shall we revise the Traditional View?"
  • 2 Brenner, David: Marketing Identities: The invention of Jewish ethnicity in Ost und West
  • 2 Don, Yehuda: Patterns of Jewish Economic Behaviour in Central Europe in the Twentieth Century"
  • 2 Dynner, Glenn: Men of silk: the Hasidic conquest of Polish Jewish society
  • 2 Feiner, Shmuel: Haskalah and History: The Emergence of a Modern Jewish Historical Consciousness
  • 2 Fishman, David: Russia’s First Modern Jews. The Jews of Shklov
  • 2 Fram, Edward: "Creating a Tale of Martyrdom in Tulczyn, 1648"
  • 2 Frankel, Jonathan: Prophecy and Politics. Socialism, Nationalism, and the Russian Jews. 1862-1917
  • 2 François Guesnet: "Hanuka and Its in the Invention of a Jewish-Heroic Tradition in Early Zionism (1880-1900)"
  • 2 Freeze, Chaeran: "When Chava Left Home: Gender, Conversion, and the Jewish Family in Tsarist Russia"
  • 2 Green, Nancy: Gender and Jobs in the Jewish Community: Europe at the Turn of Twentieth Century"
  • 2 Guesnet, François: "The Turkish Cavalry in Swarzedz, or: Jewish Political Culture at the Borderlines of Modern History"
  • 2 Hanover, Nathan: Abyss of Despair (Yeven Metzulah)
  • 2 Hundert, Gershon : The Jews in a Polish Private Town. The Case of Opatów in the Eighteenth Century
  • 2 Hundert, Gershon: Jews in Poland-Lithuania in the Eighteenth Century. A Genealogy of Modernity
  • 2 Isaak Levitats: The Jewish Community in Russia, 1772-1844
  • 2 Journey to Nineteenth-Century Shtetl. The memoirs of Yekhezkel Kotik. Edited with an introduction and notes by David Assaf
  • 2 Kahan, Arcadius: "Notes on Jewish entrepreneurship in Tsarist Russia"
  • 2 Kister, M. J.: "Haddithu ‘an Bani Isra’il wa la haraja"
  • 2 Klier, John D. : Russia gathers her Jews. the origins of the „Jewish Question“ in Russia, 1772-1825
  • 2 Klier, John D. : Russia’s Imperial Jewish Question 1855-1881
  • 2 Klier, John Doyle: Sapper in a minefield – Russians read Solzhenitsyn's "Two Hundred Years Together"
  • 2 Lazarus-Yafeh, H.: Intertwined Worlds
  • 2 Lederhendler, Eli: "Modernity without emancipation or assimilation? The case of Russian Jewry"
  • 2 Lederhendler, Eli: The Road to Modern Jewish Politics: Political Tradition and Political Reconstruction in the Jewish Community of Tsarist Russia.
  • 2 Leemhuis, F.: “Ibrahim’s Sacrifice of His Son in the Early Post-Koranic Tradition”
  • 2 Mittleman, Alan L.: The Politics of Torah. The Jewish Political Tradition and the Founding of the Agudat Israel
  • 2 Myers, Jody Elizabeth: "Zevi Hirsch Kalischer and the Origins of Religious Zionism"
  • 2 Nathans, Benjamin: Beyond the Pale. The Jewish Encounter with Late Imperial Russia
  • 2 Nettler, R. L.: Sufi Metaphysics and Qur’anic Prophets: Ibn ‘Arabi’s Thought and Method in the Fusus al-Hikam
  • 2 Obadyah b. Abraham b. Moses Maimonides: The Treatise of the Pool
  • 2 Oppenheim, Israel: "The Kovno circle of Rabbi Yitzhak Elhanan Spektor: organizing Western public opinion over pogroms in the 1880s"
  • 2 Parush, Iris: "Women readers as agents of social change among Eastern European Jews in the late nineteenth century"
  • 2 Rapoport-Albert, Ada: "On Women in Hasidism: S.A. Horodecky and the Maid of Ludomir Tradition"
  • 2 Rosman, Moshe J.: Magnate-Jewish Relations in the Polish-Lithuanian Commonwealth during the 18th Century
  • 2 Rosman, Moshe: "The History of Jewish Women in Early Modern Poland: An Assessment"
  • 2 Scheindlin, Raymond: "Judaeo-Arabic Culture"
  • 2 Silber, Michael K.: "The Emergence of ultra-Orthodoxy. The Invention of a Tradition"
  • 2 Stanislawski, Michael: "Russian Jewry, the Russian state, and the dynamics of Jewish emancipation"
  • 2 Stanislawski, Michael: Tsar Nicholas I and the Jews. The Transformation of Jewish Society in Russia. 1825-1855
  • 2 Stanislawski, Michael: Zionism and the Fin de Siècle. Cosmopolitanism and Nationalism from Nordau to Jabotinsky
  • 2 Ta-Shma, Israel M.: "On the History of the Jews in Twelfth- and Thirteenth-Century Poland"
  • 2 Tha‘labi: Lives of the Prophets (ed. &tr.: Brinner, W.)
  • 2 Waines, D.: An Introduction to Islam
  • 2 Waines, D.: An Introduction to Islam
  • 2 Wasserstrom, S. : Between Muslim and Jew
  • 2 Weeks, Theodore : Nation and State in Late Imperial Russsia. Nationalism and Russification on the Western Frontier
  • 2 Weissler, Chava: Voices of the Matriarchs. Listening to the Prayers of Early Modern Jewish Women
  • Aharon Megged: The Name
  • Almog, Shmuel: Nationalism & antisemitism in modern Europe, 1815-1945
  • Arent Jan Wensinck (tr. & ed.: Wolfgang Behn): Muhammad and the Jews of Medina
  • Barnai, Jacob: “«Blood Libels» in the Ottoman Empire of the Fifteenth to Nineteenth Centuries”
  • Ben-Shammai, Haggai: “Jew-Hatred in the Islamic Tradition and the Koranic Exegesis”
  • Bernard Lewis: Jews of Islam
  • Bernard Lewis: Semites and Anti-Semites
  • Birnbaum, Pierre - Katznelson, Ira : ”Emancipation and the Liberal Offer”
  • Bodansky, Yossef: Islamic anti-Semitism through the Ages
  • Bosworth, C. E., "The Concept of Dhimma in Early Islam"
  • David Biale, "Modern Jewish Ideologies and the Historiography of Jewish Politics,"
  • David Biale, Power and Powerlessness in Jewish History
  • David Sorkin: "The Impact of Emancipation on German Jewry: A Reconsideration,"
  • Evyatar Friesel: Atlas of Modern Jewish History
  • Ezra Mendelsohn, On Modern Jewish Politics
  • Faizer, Rizwi S.: ”Muhammad and the Medinan Jews: A Comparison of the Texts of Ibn Ishaq's Kitab Sirat Rasul Allah with al-Waqidi's Kitab al-Maghazi”
  • Fischel, Walter Joseph: Jews in the economic and political life of mediaeval Islam
  • Franz Rosenthal: A Grammar of Biblical Aramaic
  • Friedmann, Yohanan: Tolerance and Coercion in Islam: Interfaith Relations
  • George L. Mosse, Toward the Final Solution: A History of European Racism
  • Gershon David Hundert, ed., Essential Papers on Hasidism
  • Gideon Libson: Jewish and Islamic Law - A Comparative Study of Customs During the Geonic Period
  • Gordon Darnell Newby: A History of the Jews of Arabia – From Ancient Times to Their Eclipse Under Islam
  • Grossman: “The Economic and Social Background of Hostile Attitudes Toward Jews”
  • H. H. Ben-Sasson (ed.): A History of the Jewish People
  • Haim, Sylvia G.: “Arabic Antisemitic Literature: Some Preliminary Notes”
  • Halpern, Ben – Reinharz, Jehuda: ”Nationalism and Jewish Socialism: The Early Years”
  • Hanover, Nathan: Abyss of Despair (Yeven Metzulah), ed. & translation: Abraham J. Mesch
  • Harkabi, Yehoshafat: Arab attitudes to Israel
  • Israel Bartal: The Jews of Eastern Europe
  • J. A. Fitzmayer:The Aramaic Inscriptions of Sefire
  • Jacob Katz: Out of the Ghetto: The Social Background of Jewish Emancipation, 1770-1870
  • Jacques Waardenburg: Muslims and Others –Relations in Context
  • Jonathan Frankel, "Modern Jewish Politics East and West (1840-1939),"
  • Katz, Jacob: From prejudice to destruction : anti-Semitism, 1700-1933
  • Katz, Jacob: ”Preparatory Stage of the Modern Antisemitic Movement (1873-1879)”
  • Katz, Jacob: ”The German-Jewish Utopia of Social Emancipation”
  • Lamed Shapiro: Rebbe and Rebbetzin
  • Lamed Shapiro: White Chala
  • Lawrence L. Langer: Art from the Ashes - A Holocaust Anthology
  • Lecker, Michael: ”Wāqidī's Account on the Status of the Jews of Medina: A Study of a Combined Report”
  • Lloyd P. Gartner: History of the Jews in Modern Times
  • Lucy Dawidowicz, The Golden Tradition
  • M. Cohen: Under Crescent and Cross: The Jews in the Middle Ages
  • Michael A. Meyer (ed.): German-Jewish History in Modern Times (vol. 1. Mordechai Breuer & Michael Graetz: Tradition and Enlightenment)
  • Michael A. Meyer (ed.): German-Jewish History in Modern Times, vol. 2. Emancipation and Acculturation
  • Michael A. Meyer: "When Does the Modern Period of Jewish History Begin?"
  • Michael Lecker: The ”Constitution of Medina” - Muḥammad’s First Legal Document.
  • Michael Marrus, "European Jewry and the Politics of Assimilation: Assessment and Reassessment,"
  • Michael Marrus: The Holocaust in History
  • Michael Stanislawski, Tsar Nicholas I and the Jews
  • Michael Stanislawski: "Russian Jewry, The Russian State, and the Dynamics of Jewish Emancipation"
  • Moshe Gil: "The Constitution of Medina - A Reconsideration"
  • Moshe Gil: Jews in Islamic Countries in the Middle Ages
  • Mosse, Werner E.: ”From «Schutzjuden» to «Deutsche Staatsbürger Jüdischen Glaubens»
  • N. A. Stillman: Jews of Arab Lands
  • Nettler, Ronald R: Past Trials and Present Tribulations: A Muslim Fundamentalist's View of the Jews
  • Obadyah b. Abraham b. Moses Maimonides: The Treatise of the Pool
  • Orla-Bukowska, Annamaria: "Maintaining Borders, Crossing Borders: Social Relationships in the Shtetl"
  • Paul Mendes-Flohr and Jehuda Reinharz (eds.): The Jew in the Modern World
  • Paula Hyman, "Was There a 'Jewish Politics' in Western and Central Europe?"
  • Peter Pulzer, The Rise of Political Antisemitism in Germany and Austria
  • Prager, Dennis: Why the Jews? The Reason for Antisemitism
  • Reuven Firestone: "Jewish Culture in the Formative Period of Islam"
  • Robert M. Seltzer: Jewish People, Jewish Thought
  • S. D. Goitein: A Mediterranean Society, vol. I
  • S. D. Goitein: Jews and Arabs
  • S. Ettinger: "The Beginnings of the Change in the Attitude of European Society Towards the Jews"
  • Salo W. Baron, The Russian Jew Under Tsars and Soviets
  • Serjeant, R. B.: "The Constitution of Medina"
  • Serjeant, R. B.: “The «Sunnah Jāmi'ah», Pacts with the Yathrib Jews, and the "Taḥrīm" of Yathrib: Analysis and Translation of the Documents Comprised in the So-Called 'Constitution of Medina'”
  • Sheva Zucker: Yiddish: An Introduction to the Language, Literature & Culture
  • Stauter-Halsted, Keely: "Jews as Middleman Minorities in Rural Poland: Understanding the Galician Pogroms of 1898"
  • Stillman, Norman A.: ”The Response of the Jews of the Arab World to Antisemitism in the Modern Era”
  • Stillman,Norman A.: The Jews of Arab Lands in Modern Times
  • Subhash C. Inamdar: Muḥammad and the Rise of Islam – The Creation of Group Identity
  • The "Constitution of Medina" - Muhammad's First Legal Document
  • Todd Endelman: The Jews of Georgian England
  • Tritton, A. S.: The caliphs and their non-Muslim subjects : a critical study of the Covenant of
  • Wistrich, Robert S.: Antisemitism: The Longest Hatred
  • Yitzhak Peretz: Stories
  • Yitzhak Peretz: Venus and Shulamith

Második féléves olvasmányok még

  • Baron, Salo W.: "Ghetto and Emancipation. Shall we revise the Traditional View?"
  • Brenner, David: Marketing Identities: The invention of Jewish ethnicity in Ost und West
  • Don, Yehuda: "Patterns of Jewish Economic Behaviour in Central Europe in the Twentieth Century"
  • Feiner, Shmuel: Haskalah and History: The Emergence of a Modern Jewish Historical Consciousness
  • Frankel, Jonathan: Prophecy and Politics. Socialism, Nationalism, and the Russian Jews. 1862-1917
  • François Guesnet: "Hanuka and Its Function in the Invention of a Jewish-Heroic Tradition in Early Zionism (1880-1900)"
  • Green, Nancy: "Gender and Jobs in the Jewish Community: Europe at the Turn of the Twentieth Century"
  • Guesnet, François: The Turkish Cavalry in Swarzedz, or: Jewish Political Culture at the Borderlines of Modern History
  • Kahan, Arcadius: "Notes on Jewish entrepreneurship in Tsarist Russia"
  • Klier, John Doyle: "Sapper in a minefield – Russians read Solzhenitsyn's "Two Hundred Years Together"
  • Kobrin, Rebecca: "Rewriting the diaspora: images of Eastern Europe in the Bialystok landsmanshaft press, 1921-45"
  • Lederhendler, Eli: The Road to Modern Jewish Politics: Political Tradition and Political Reconstruction in the Jewish Community of Tsarist Russia
  • Maimonides, Obadyah b. Abraham b. Moses: The Treatise of the Pool
  • Mittleman, Alan L.: The Politics of Torah. The Jewish Political Tradition and the Founding of the Agudat Israel
  • Nettler, R. L.: Sufi Metaphysics and Qur’anic Prophets: Ibn ‘Arabi’s Thought and Method in the Fusus al-Hikam
  • Oppenheim, Israel: "The Kovno circle of Rabbi Yitzhak Elhanan Spektor: organizing Western public opinion over pogroms in the 1880s"
  • Orla-Bukowska, Annamaria: "Maintaining Borders, Crossing Borders: Social Relationships in the Shtetl"
  • Rosman, Moshe J.: Magnate-Jewish Relations in the Polish-Lithuanian Commonwealth during the 18th Century
  • Stanislawski, Michael: Zionism and the Fin de Siècle. Cosmopolitanism and Nationalism from Nordau to Jabotinsky
  • Stauter-Halsted, Keely: "Jews as Middleman Minorities in Rural Poland: Understanding the Galician Pogroms of 1898"
  • Ury, Scott: "Who, what, when, where, and why is Polish Jewry? Envisioning, constructing, and possessing Polish Jewry"
  • Waines, D.: An Introduction to Islam

Szakdolgozat

  • Aronson, Michael I.: “The Anti-Jewish Pogroms in Russian in 1881”
  • Ben-Cvi, Ichak: “K istorii rabočego sionizma v Rossii: Poaléj Cion I Bér Borohov”
  • Frankel, Jonathan: Prophecy and Politics: Socialism, Nationalism and the Russian Jews, 1862-1917
  • Frumkin, Ȃakov. G.: “Iz istorii russkogo evrejstva: vospominaniȃ, materially, dokumenty”
  • Gelber, N. M.: “Ha-pra'ot be-Wa’ršah 1881”
  • Gerasimova, Inna: “Kišinëvskij pogrom I sionistskoe dviženie v Rossii. Po materialam ežednevnika «Buduŝnost’»
  • Ginzburg, S.: “Nastroeniȃ evrejskoj molodëži v 80-h godah prošlogo stoletiȃ”
  • Greenbaum, Avraham: “Bibliographical Essay”
  • Guterman, Alexander: Ha-mifelagah ha-ṣiyonit-soṣi’aliseṭit be-Rusiyah (S’’S) ba-šanim 1905-1906 [The Zionist-Socialist Party in Russia (S.S.) 1905-1906]
  • Gutwein, Daniel: ”Depicting the Hidden Jew: The Liberal Dilemma in Vakhrenov’s Illustrations of the Odessa Pogrom”
  • Haberer, Erich: “Cosmopolitanism, antisemitism and Populism: a reappraisal of the Russian and Jewish responses to the pogroms of 1881-1882”
  • Herlihy, Patricia: Odessa: A History, 1794-1914
  • Izgoev, A. F: “K istorii Odesskogo pogroma”
  • Kaṣ, Ben Ṣion: “Ha-Yahadut ha-rusit bi-šenat ha-mahepexa we-ha-pera'ot 1905”
  • Kel’ner, V. (ed.): Evrei v Rossii: XIX. Vek
  • Kerner, Ȃkov: “Uroki pogroma: mežetničeskaȃ garmoniȃ - važnoe uslovie obŝestvennogo razvitiȃ”
  • Khiterer, Viktoriya: “The October 1905 Pogrom in Kiev”
  • Klejneršehet, I. S.: Delo ob oktȃbr’skom pogrome v Simferopole: sudebnyj otčët s illȗstr. priloženiȃmi na otdel’nyh listah
  • Klier, John D.: "Russian Jewry on the eve of the pogroms"
  • Klier, John D.: "The Pogrom Paradigm in Russian History"
  • Klier, John D.: “Solzhenitsyn and the Kishinev Pogrom: A Slander against Russia?
  • Klier, John D.: “The Balta pogrom and its aftermath”
  • Kopanskij, Ȃkov: “Vsemirnyj protest protiv Kišinëvskogo pogroma 1903 goda (osnovnye aspekty)”
  • Krol’, M.: “Iz vospominanij: Kišinëvskij pogrom 1903 g. i Kišinëvskij pogromnyj process”
  • Lambroza, Shlomo: “Jewish Self-Defence during the Russian Pogroms of 1903-1906”
  • Löwe, Heinz Dietrich: ”From Charity to Social Policy: The Emergence of Jewish ’Self-Help’ organizations in Imperial Russia, 1800-1914”
  • Lȗbočenko, Vladimir: “«Pogrom visit v vozduhe…» (hronika ne sostoȃvšegosȃ posle pokušeniȃ na P. A. Stolipina evrejskogo pogroma v Kieve)”
  • Ma’or, Yiṣeḥaq: Ha-Tnu'ah ha-ṣiyonit be-Rusiyah: me-reš’itah we-'ad yemino
  • Mishkinsky, Moshe: “«Black Repartition» and the pogroms of 1881-1882”
  • Orbach, Alexander: “The development of the Russian Jewish community, 1881-1903”
  • Pritsak, Omeljan: “The Pogroms of 1881”
  • Rabinovič, David: “Kišinëvskij pogrom 1903 goda i kišinëvskie sionistskie processy 70-h godov XX veka”
  • Samojlov, B.: “O narodnoj milicii”
  • Shazar, Shneur Zalman: “Defenders of the City”
  • Shunami, Shlomo (ed.): The Writings of Izhak Ben-Zvi: A Bibliography, 1904-1958 (Biogaphy by Z. Shazar) [Hebrew title: Kitvey Yiṣhaq Ben-Ṣevi: Bibliografiyah, TRS’’D-TŠY’’Ḥ (cIm biyografiyah me’et Z. Šazar)]
  • Slutzky, Yehuda: “Ha-Ge’ogerafiyah šel pera'ot TRM’’A”
  • Slutzky, Yehuda: “The Pogroms of 1882-1884”
  • Struve, Pëtr (ed.): Kišinëvskij Pogrom
  • Tobias, Henry Jack: The Jewish Bund in Russia: From Its Origins to 1905
  • Valcan, Lev: “Pričiny prevraŝeniȃ Kišinëvskogo pogroma v simvol'”
  • Weinberg, Robert: The Revolution of 1905 in Odessa: Blood on the Steps
  • Weinberg, Robert: ”Visualizing Pogroms in Russian History”
  • Wynn, Charles: Workers, Strikes, Pogroms: The Donbass-Dneper Bend in Late Imperial Russia, 1870-1905
  • Yehuda, Erez: “Ha-Haganah ha-'aṣemit ha-yehudit be-Rusiyah bi-šenot 1903-1905: le-fi yedi'ot citon ha-soṣi’aledemoqeratim ha-Rusim «’Iskra’»”
  • “From Kishineff to Bialystok: A Table of Pogroms from 1903 to 1906”
  • “«Qol mi-Ba’ltca» (mi-siferut ha-pra'ot)”

2007. december 13., csütörtök

Időtöltés

Cheers!

Ugyan semmi különös nem történt, de azért írok, hogy úgy tegyek, mintha valami fontosat csinálnék és ezáltal önkényesen felmentsem magam a tanulás alól egy félórára. Épp itt vannak a Dorci nemzetközi (kolumbiai, hongkongi, spanyol, ja nem, bocs, katalán) osztálytársai és főzőcskéznek. Én meg nekikezdtem a vizsgaesszé-írásnak, de jelenleg a hátam közepére se kívánom. Hétfőn véglegesítettem a disszertációm címét (Jewish Armed Self-Defense in Eastern Europe between the Odesssa Pogrom and World War One) és leadtam a címbejelentést. Ezen kívül megleptem magam pár oxfordos ajándéktárggyal és rendeltem egy halom könyvet is (abebooks rulez!). Haladok a jelentkezésekkel is, bár szívem szerint itt maradnék, Amerika nem vonz annyira, csak hát az amcsiknak temérdek pénzük van (az angoloknak is, csak nem osztogatják olyan bőkezűen a PhD-seknek). Na, hát ez a helyzet ma.

Még pár kép, csak hogy teljen az idő:




















Enyhén retusált kép egy gyönyőrű ablakról
(Christ Church College kápolna)
Nem energiatakarékos, de 1320-as.
(Ja, amúgy sehol nincs duplaüveges ablak.)
















A ChCh ebédlőjének fala. Nem minden képen
lámpák vannak, azok csak tükröződnek.





















A ChCh egyik körfolyosóján.





















Dorci és Zita a St. Mary the Virgin tornyában.

2007. december 11., kedd

Képriport

Sziasztok!

Mivel az évközbeni dolgaimat letudtam tegnap és az első jelentkezésemet is sikeresen elküldtem, ma szünnapot vettem ki és a Dorcival meg a Zitával (aki Londonban dolgozott, és most meglátogatott minket 2 napra) megnéztünk pár helyet. Képriport:

















Úton felfelé a University Church of St. Mary the Virgin tornyába.






























És a kilátás: felül az All Souls College (1438), alul a Radcliffe Camera
(a Bodleian része) és a Brasenose College (1509).




















A Christ Church College (1524, oxfordiul "The House") bejárata.















A látogató-bejárat falranőtt fával.








































Itt ebédelt a kis Harry. Mi sajnos nem.
A ChCh ebédlője karácsonyi díszben.


































Tom Quad (quadrangle, majd' minden collegenak van legalább egy,
bár néha nem négyszögletű) és a kápolna.




















Tábla szimpatikus koponyával (a háttérben Church Army felirattal).





















Templombelső.

















Bréking nyúz: az evezősbajnokságok
eredményei krétával a collegefalon.

















Dorci kedvence (de csak mert piros): TVR.
















Mindnyájunké: Ferrari átlászó motorháztetővel.
















Piaci étvágygerjesztés faránál megkezdett szarvassal (és ti még csak nem is érzitek a szagot).















"Dominus custodiat introitum tuum et exitum tuum" avagy: God minds your step.

Mindenjót!

2007. december 7., péntek

Éljek!

Rövid kényszerpihenő után ismét írok kicsit, nem mintha olyan sok érdekesség történt volna, csak a rend kedvéért. Ha minden jól megy, hétvégén túlleszek minden évközbeni (a tanításnak egy hete vége) esszémen, és végre nekiállhatok a négy vizsgaesszének...juhúúúú!!! Még hátra van az utolsó muszlim-zsidós órámra egy esszé befejezése és egy 14 oldalas holokauszt-esszé (tegnap tudtam le a laza 800 oldalas olvasmánylista utolsó morzsáit). Ezenközben persze el kellett kezdenem a jelentkezéseket Amerikába, ma küldtem el az elsőt (Chicago), és egy hónapon belül további 3-4 következik, aztán Oxford jan. közepén. Ezen felül nem sok történés volt, ami még említésre méltó, hogy kaptam munkát az itteni könyvtárban, rosszabbkor nem is jöhetett volna, mint az esszéim kellős közepén, de a pénz jól fog jönni. Vasárnap 13:30-17:30 közt kell ott ülnöm, címkéznem, feltenni a könyveket a polcra és intézni a kölcsönzést. Első alkalommal három órán keresztül dolgoztam megállás nélkül, de másodszorra csak mintegy 40 percet, és utána sem volt semmi dolgom (a vasárnap nem túl frekventált, hál’istennek). A jövő harmadévben sokkal kevesebb dolgom lesz (és sokkal több időm blogolni), de majd’ minden nap lesz első órám (9-től vagy n10-től), néha bent Oxfordban, ami azt jelenti, hogy a 8-as buszt kell elérnem, tehát gyökeresen változtatnom kell a bioritmusomon (már ami maradt belőle). Ma kellett leadnom a szakdolgozatom címét, ha minden jól megy a cári Oroszországban jelen lévő zsidó fegyveres ellenállásról fogok írni, a PhD-témámban pedig ezt kombinálom a Palesztínaival (tehát ügyesen kihasználok jó néhány nyelvet: héber, orosz, jiddis, arab). Most már kicsit felszabadultam, bár alig várom, hogy végre eljöjjön az a pár nap/hét, amikor nincs semmi dolgom (ez persze relatív, a szakdogámhoz el kell kezdeni olvasni). A karácsonyt még itt töltjük, aztán megyünk Londonba pár napra és 28-án repülünk haza, egy hetet maradunk (jan. 4-ig). Na, további mindenjót, jelentkezek még...valamikor.

2007. november 15., csütörtök

Najó szánok 10 percet arra, hogy ismét hírt adjak magamról. Szóval semmi nagyon különös nem történt, továbbra is küszködök az esszékkel, meg ráhasaltam a PhD-jelentekezésre, elkezdtem nézegetni az amcsi egyetemeket. Egyelőre begyűjtöttem mindenhonnan 1-2 professzort, akikkel érdemes kontaktolni, hátha érdeklem őket. És persze nézegettem az ösztöndíjakat, amik szinte mindenhol nagyon előnyösek a Phd-seknek. Ez azt jelenti, hogy tandíj, biztosítás és uszkve 20-25000 dolcsi/év az alap, emellett még rengeteg lehetőség van. De ha van rá esély, inkább maradnék Angliában, csak itt kevesebb a pénz, meg hát a brain-drain nagyon Amerika-orientált. Jövő héten lesz a GRE-tesztem Londonban, nem sikerült elhalasztani, pedig szerettem volna, de végülis úgy tűnik, hogy a matek a legkisebb baj (90%-os lett a matekom az első próbateszten), viszont az angol nagyon kemény, mivel ez úgy van kitalálva, hogy az anyanyelvi beszélőknek se legyen túl egyszerű, sőt. Amit elfelejtettem írni a múltkor, hogy az eddigi legnagyobb luxus az volt (mármint az időpazarlást tekintve), hogy elmentem egy munkaerő-toborzó találkozóra, ahol a Közel-Keletre toboroztak embereket. Ez abból állt, hogy az elején a dolgozók előadták a szokásos szlogenekkel (kihívás, fejlődés, sokszínűség, stb.) megtűzdelt, nagyon közvetlenkedő és vicceskedő szövegeiket, aztán végigetünk egy kb. 50 fontos menüt, és kellemesen elbeszélgettünk a melletünk ülő random oxfordiánusokkal. Na véget ért a móka mára, zár a Misi mókatára, punktum.

Minden jót!

Na, még kaptok egy képet a Mini-kiállításról. Kattintsatok rá, ott ül a Funkey Monkey Mini Club elnöke a kabrióban:)

2007. november 7., szerda

Tetszhalott-újraélesztés










A Bodleiean (aka Bibliotheca Bodleiana, vagy oxfordiul Bodley/Bod) bejárata az átriumból.








A University Church of St. Mary the Virgin.














A Radcliffe Camera (a Bod része), háttérben az All Souls College.












A Duke Humphrey könyvtár és olvasóterem (ez a kedvenc, annak ellenére hogy nincs fény).

















Drága Barátim!

Sajnos kicsit hosszúra nyúlt ez a kommunikációs szünet, de arról mindenkit biztosíthatok, hogy nekem volt a leghosszabb. Nem mentegetőzésképp (de!) mondom, de tényleg semmire nincs időm, az elmúlt két hétben konkrétan annyi se volt, hogy legalább egy filmet megnézzek, vagy a hűtőben türelmesen váró söröket/bort megkóstoljam. Ez (mármint az időhiány) egyébként nem véletlen, hanem leginkább a tutorial miatt van, ami teljes napokat vesz el az időmből, így aztán épphogy (ha egyáltalán) marad időm a jiddisre tanulni, illetve olvasni a másik órámra, amire már hetek óta illett volna beadni az első esszét (nem mintha bárki is megtette volna), csak hát nem sikerült sort kerítenem rá. Múlt héten még a standard programnak (kikapcsolódásnak) számító modern európai zsidó történelem előadás-sorozatot is kihagytam, nem is beszélve a közel-keleti krízis előadásról. Egyszóval megszorítások vannak, na.
Belátom, hogy (legalábbis egy külső szemlélőnek) dögunalomnak tűnhet az életem, de én ennek ellenére igyekszem élvezni, és azzal nyugtatgatom magam, hogy a következő term lazább lesz. Amúgy a határidők jelentik a legnagyobb izgalmat: nem elég, hogy esszéket kell írnom, lassan itt az ideje, hogy bejelentsem a szakdolgozatom címét, amiről természetesen még fogalmam sincs.
Ami igazán érdekes (és jó), hogy a Dorcit 4 hónap angoltanulás után intermediate csoportba rakták, és már ez is kezd szinten aluli lenni. Ezenkívül kb. 20 órát dolgozik hetente a 3 percre lévő pubban, nem kevés mázlival, mivel Oxfordban mintegy 10 helyre beadott jelentkezést (természetesen mindegyiket alaposan megtűzdelte a nem létező előző munkahelyeinek listájával), de még csak vissza sem hívták sehonnan. Ezzel a 20 órával annyit keres (minimálbér, meg egy halom borravaló, eddig a rekord 6 font/óra), hogy simán megélünk és még a jövőbeni utazgatások keretébe is jut bőven.
Kb. ennyi van velünk, most, ha lehet, még több dolgom lesz, mivel el kell kezdenem a jelentkezéseket intézni, meg készülni a GRE-re, ami kb. egy érettséginek megfelelő teszt, és van benne matek is, úgyhogy 5 év után állhatok neki átismételni a sok sületlenséget, amit rég elfelejtettem.
További jókat!

2007. október 26., péntek

Bocs mindenkitől,de épp meghalni sincs időm, hétfőre esszé, keddre másik meg jiddisdoga, szerdán arámi feliratok...ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! Majd adok életjelet (ha lesz).

2007. október 18., csütörtök

Első igazi hét

Túl vagyok az első teljes hetemen, ami azt jelenti, hogy ma voltam a másik kötelező órámon is. Ja, erről még be se számoltam, hogy itt term-önként (harmadév) 2 óra és 3*2 nyelvóra kötelező. Az órák csekély számán nem nagyon kell meglepődni, majd meglássátok mindjárt, hogy miért, csak olvassatok tovább. A nyelvórám jiddis (kezdő), az egyik órám címe Jewish-Muslim Relations Through the Ages, a másiké Modern European Jewish History. Naszóval ez utóbbi a tutorial-em (ld. előző bejegyzés), ami nem könnyű. Hanem nagyon kemény. Hetente kell esszéket írnunk, olyan csekély témákról mint pl. (mára): mikortól tekinthető modernnek az európai zsidóság? Ehhez mérten megfelelő mennyiségű (értsd: kb. 3-400 oldal kötelező, 1-200 ajánlott, bár ha jól veszem ki, jövő hétre kicsit több:) szakirodalmon is végig kell rágni magunkat.
Amúgy a fickó nagyon jó arc, ma pélául több dolgot is el kellett néznie nekem, amit mosolyogva meg is tett. Reggel bementem jiddisre, majd délután realizáltam, hogy nincs itthon semmi kaja. Ez nem lett volna akkora gond, mert itt van a közelben a Farm Shop, ahol a moslék, marharépa és egyéb ínyencségek mellett emberi fogyasztásra alkalmas(abb, ugye ne felejtsük el, hogy Angliáról beszélünk, ahol ez minimális számú ételre fogható rá) dolgokat is árulnak. Nade. A Dorci reggel elvitte az összes pénzt (ja nem, bocs, hagyott nekem 12 pennyt). Ami még mindig nem lett volna akkora baj, mert hát csak kibírom kaja nélkül estig. Nade. Be kellett ám érnem a tutorial-re, ami nem sikerülhetett volna, ha a központ minibuszával megyek, mert az kb. 20 percest késést
jelentene. Jelentett is. Merthogy a menetrendszerinti buszjáraton bizony fizetni kell, úgy ám. És nem 12 pennyt (40 Ft), hanem 220-at (a jó édesanyjukat!). Ráadásul a busz nem csak úgy megáll minden megállónál, ha nem jelez senki nem áll meg, tehát integetni kell. Ezt keserű tapasztalatból tudom, mert már kb. második nap buktunk így egy buszt (+1 óra várakozás). Na tehát ott tartottam, hogy végül is késtem 20 percet. Azt tudni kell, hogy itt a késést nagyon komolyan veszik (ld. első bejegyzés az adminisztrátor és a sofőr uniszónója), a Dorciék nyelviskolájában ki van írva az ajtókra, hogy 15 perces késés után nem lehet bemenni órára. A másik dolog, ami ha lehet még kellemetlenebb volt, hogy nem a legutolsó verziót nyomtattam ki. Hál'istennek ezt is elég könnyedén vette, vagy legalábbis úgy tett (de szerintem ő nem színlel, mert nem angol, hanem vmi ausztrál lehet a kiejtése alapján). Amúgy ez a féligkész esszé is egészen tetszett neki.
Ja, ha már így eszembe jutott, értekezek kicsit a kajáról is. Szóval az angol kaja közmondásosan rossz (nem csoda hogy nem tudnak angolul jó étvágyat kívánni, azért az még nekik is morbid lett volna, hogy a sok szörnyűségmellé még buzdítsák is egymást), de azért amit itt találtam az minden várakozásomat felülmúlta. A barmoknak valamilyen furcsa oknál fogva az az elképzelésük alakult ki, hogy az ecet az valami finom dolog, és nekik feltétlenül az ecetkultusz által kell gourmet-ságban utólérni a macskaevőket. 1 szó mint 100, van ecetes chips, ecetes-borsos tésztaöntet (brrrr..., 2 falat után kidobtuk), gyorslevesekben, barnamártásban, ketchupban, stb. ISZONYATOS! Ami a legviccesebb volt, hogy láttam egy chips-hirdetést, ahol borokat ajánlottak a chipshez. Elképesztő árai vannak itt némely kajáknak (de leginkább mindegyiknek), ma láttam pl. őszibarackot a boltban, 4 darabot csekély 3 fontért. Najó, ennyi elég mára, megyek olvasni, keddre kell a következő esszé, meg párhuzamosan a másik órára is írnom kéne.

Px

2007. október 16., kedd

(kon)tradí(k)ció

Vicces dolog az angoloknál (ez nyilván hatványozottan igaz itt, Oxfordban) az abszurditásba hajló hagyománytisztelet, most ennek néhány pontját vázolom fel.

1, Az egész egyetemen mindenhol van internet, az OCHJS egész területe be van WiFi-zve, de gondolom ez nem egyedülálló (pl. az Oxford-London buszjáraton is van WiFi). Ennek ellenére az ügyintézés papíron is folyik, ennek megfelelően mostanra kb. 30 borítékot halmoztam fel, amik telis-teli vannak mindenféle hasznosabbnál hasznosabb információval. Az OCHJS és az Oriental Institute között napi háromszor van postaszolgálat hivatali ügyekben. A diákok levél-utánpótlását az ún "pigeon hole" (postagalambdúc, "magyarul" fakk) biztosítja, ami alapesetben az áldozat college-ában van, a porta mellett. Namármost nekem ezen kívül még az OCHJS-ben is van ilyenem, tehát duplán kapom az áldást. Jön is bőven.

2, Az egyetemi rangot és hovatartozást a gown (talár) testesíti meg. A szabása, kiegészítői és a színe árulkodnak viselője akadémiai fokozatáról és az általa gyakorolt tudományágról. Akit érdekel, megnézheti, milyen talárokat árul Oxford egyik legnagyobb múltú szabósága (http://www.varsityshop.co.uk/acatalog/Academic_Regalia.html). Ha ez még nem lenne elég, ott van a "habarcsdeszka" (mortar board) is, így nevezik a hozzá való sipkát. Szombaton volt a beavatósdi, amikoris a többi magamfajta szerencsétlennel együtt elvonultunk a college-ainktól a Sheldonian Theatre-ig, ahol szívélyesen köszöntöttek minket...latinul.(kép a matriculation-ről a Sheldonianben: http://en.wikipedia.org/wiki/Image:Oxford_Matriculation_2003.jpg)

Itt vagyok én a college kápolnája előtt, teljes harci díszben. A sötét(kék)/fekete öltöny-cipő-fehér csokornyakkendő szettet nevezik subfusc-nak (a latin subfuscus 'sötétbarna' szóból, bár a barna öltöny viselése kifejezetten tiltott).

Itt vagyunk a Dorcival a college-om előtt. Ő nem olyan cuki, mint én, de azért igyekezett..

3, Azért vannak dolgok, amik már nem úgy mennek mint a régi szép (birodalmi) időkben. Nem lehet például rágyújtani az épületekben, se az egyetemi közös szobákban (Common Room, ilyenből általában három is van egy college-ban: JCR - MCR - SCR, azaz junior, middle, senior az under- sima- és postgraduate-eknek). Ami a legrosszab, hogy gyakorlatilag egy szórakozóhelyen nem lehet rágyújtani egy sör mellé (kivéve kerthelyiséges vagy kisebb és barátságosabb pubokban), mert bent ugye nem lehet, de azt sem engedik, hogy kividd az itókádat.

Itt a yarntoni Common Room, ez arra jó, hogy van tea, kávé, vagy 5 angol és néhány héber, illetve jiddis lap, meg szünetekben emberek is.

Másik fele. (nem hiszem el hogy még digitális géppel se tudok összehozni egy normális fotót)


Na,egyébként sok különös nem történt velünk, a Dorci jár nyelvsuliba, talált munkát egy közeli pubban, én meg tanulok ezerrel, ezért is nemálltam neki újabb bejegyzésnek eddig (nem mintha holnapra már nem kellene elolvasnom 4 cikket, de sebaj). Vettünk bicókat, mivel így nem kell a kisbuszra várnunk, ha be akarunk menni Oxfordba. Ez jó is lenne, de már most sikerült úgy megfáznom, hogy az ágyból is alig bírtam felkelni. Ma lett volna egy tutorial-em (ez Oxford egyik különlegessége, face-to-face órák egy tanárral, megspékelve ugyebár az előzőleg feladott esszéfeladat lehetőség szerint kész állapotának elemzésével), de amikor bementem, a tanár rögtön látta, hogy nem vagyok túl jól, és adott egy másik időpontot. Ugyanez az eset nálunk "egyéni szoc. probléma" címszó alatt futna, ha jól emlékszem.

Ami egész hihetetlen itt az a millió lehetőség, amit ki lehetne használni, ha valahogy képes lennék duplikálni (legalább) magamat (na még csak az hiányozna, szegény Dorci így is alig győz rendet rakni utánam meg főzni rám:). Íme egy kis ízelítő az előadássorozatokból, amikre eddig eljutottam, vagy legalábbis el akartam jutni: hétfőn Ószövetség, utána Putin in Perspective, kedden Vermes Géza szervezésében holt-tengeri tekercsek (erre nem tudok járni, sajna), szerdán szeminárium Yarntonban (az előző előadó az a fickó volt, aki elsőként talált újabb holt-tengeri dokumentunokat az 1947-65 közötti nagy felfedezések után, 1987-ben), csütörtökön MuJewz (muszlim-zsidó vallásközi beszélgetőkör), pénteken modern európai zsidó történelem, majd közel-keleti krízis (az előadó egy ex-fatahos libanoni közíró volt, aki megjárta a jordán és az összes libanoni polgárháborút).

Na most megintcsak megígérem, hogy gyakrabban írok, meglássuk mi lesz belőle:)
Itt egy bónusz kép is.Nem tudom hogy sikerült, hogy minden el van mosódva, csak a lényeg nem, de ilyet biztos nem látni otthon.

Udvariasság

Minekutána mintegy két napot sikerült aktív semmittevéssel eltölteni, gondolom itt az ideje, hogy némi új információt szolgáltassak magamról.
Először is a következő igen fontos felfedezést tettem: az angolok felette udvarias népség. Erre vonatkozóan több bizonyítékom is van:

1, sorban állnak a buszmegállóban: a sor akár 50m-es is lehet és BEFORDUL A SARKON! ez egészen hihetetlen az én földhözragadt Ke-Kö-Európai szememnek. NB. a boltban egy kedves pakisztáni fiatalember áll (kizárólag ázsiaiak dolgoznak a boltban), és a fent villogó táblával összhangban adja ki az ukázt, hogy ki melyik pénztárhoz menjen.



2, amikor probléma volt a WiFi-vel (mer' itt az is van ám bibibeeeeeeee) megkértem az udvarházbéli IT-szakhölgyet, hogy segítsen. Amikor 10 perce késett, felmentem a könyvelőhöz, aki a 10 perces késés tényét meghallva rögtön "Oh, dear!" felkiáltással rohant a telefonhoz, olyan arckifejezéssel, mintha legalábbis azt találtam volna mondani, hogy szegény informatikusuk jobblétre szenderült, s ezért "I'm afraid" nem tud jönni.

3, a könyvpiacon egy kedves, középkorú angol házaspár nézegette velünk együtt a könyveket. Kis idő után a férfi arrébb ment, hogy szemügyre vegye a másik standon sorakozó detektívregényeket. Kisvártatva én is követtem, de hirtelen arra lettem figyelmes, hogy egy irdatlan hangeffektus kíséretében a kabátomat már-már meglebegtető szellentés hagyja el decens brit seggét. Villámgyorsan tekintetbe véve az enyhítő körülményt, hogy a flatuláció szabadtéri előadásmódja jóval környezetkímélőbb, derék angolunk megőrizve hidegvérét, csupán egy (a végbélszélhez hasonlóan) jól hallható: "Oh, God!"-dal jelezte a nyilvános bocsánatkérést. Még jó, hogy csak én hallottam, a Dorcihoz csak a bélgáz távozásának dallama jutott el.

4, Kivételesen busszal mentünk be Oxforba (a központ kisbusza helyett). A megállóban álltunk,amikor megállt melletünk egy autós és felhomályosított, hogy innen már nem megy busz, el kell mennünk a következő megállóig. A következő megállóba érve realizáltuk, hogy lekéstük a buszt, ezért a 30 perces megállókereső bolyongásra, a 3 perces buszlekésésre és a 45 perces előttünk álló várakozásra való tekintettel sört bontottunk. Miután megittuk, a megálló melleti házból kijött egy szívélyes ánglius, s közölte, hogy itt ugyan már nem jár busz, de ha elmeyünk a következő megállóba, biztosan eljutunk még ma Oxfordba (nyilván nem akarta megzavarni a kedélyes sörözgetésünket az É-oxfordi ipari park bejáratánál).

5, A takarítónéni 2 adag zöldséges rizst hagyott itt nekünk, tehát volt meleg kaja, mikor megérkeztünk. Az ízét (na jó, ízetlenségét) inkább nem méltatnám, de az igyekezet mindenképpen dícséretes. Emellett müzli, tej, cukor, almalé, tea (naná) volt az alapfelszerelés (jellemző, a só gondolom eszébe se jutott, mint a legtöbb gyorskaja-gyárosnak/árusnak se).

6, A hentes "Sir"-nek szólított (haha).

7, A központ minibuszát 3 sofőr vezeti (nem egyszerre). A fő-fő sofőrrel először az utolsó buszon találkoztunk. Hazavitt minket, de mielőtt kiszálltam volna, 25 perces előadást hallgathattunk meg tőle önnön fontosságáról, amit mint fő-fő-sofőr képvisel. Ennek a lényege röviden:
- ő 1992 óta vezeti a buszt
- ki mikor van szolgálatban
- mekkora idióta a másik két sofőr
- miért kell nekünk azt csinálni, amit ő mond
- és, ami a legfontosabb (ezt abból gondolom, hogy ez kb. 15-ször elhangzott) "We leave dead on time!"
Na látjátok, ő nem volt udvarias, úgyhogy félre a sztereotípiákkal.

1st

Kedves Mindenki!

Ennél azért sűrűbben fogok jelentkezni, de ez az első néhány nap elég rohanósra sikerült.

1. nap
Csodával határos módon elértük a Heathrow-Oxford járatot, ahol fogadtak a Welcome Volunteer-ek, akik nélkül ismét szenvedhettünk volna az 5db gurulós bőrönddel, tekintve, hogy csak 4 kezünk van. Röpke 20 fontért kitaxiztunk a majd' 6km-re lévő udvarházba (manor, nem vicc, tényleg így hívják a helyet, merthogy valóban az), épp odaértünk 5 perccel a munkaidő lejárta előtt, ami azért örvendetes, mert különben 1, visszataxizunk legalább annyiért (már amennyiben találunk taxit)+befizetünk a backpackers' hotelbe 2, a szabadban alszunk. A lakás nagyon jó, két szoba, konyha, fürdőszoba, XIX. sz. végi házban, XI. sz.-templom mellett (lent, a középső 3 ablak a miénk).

Körbesétáltunk az udvarházban, majd felszálltunk a központ (The Oxford Centre for Hebrew and Jewish Studies, www.ochjs.ac.uk) saját kisbuszára, ami hál'istennek tanítási szünetben is jár.Bebuszoztunk Oxfordba és körbesétáltunk a városközpontban, kiegészülve néhány Guiness termékkel. Ellátogattunk a nemzetközi diákok találkozóára, ahol a napi téma a süti-fagyizabálás volt, kénytelen-kelletlen benyomtunk 1-1 browniet (brrrr...soha többet). Este 11-kor fekvés (nem tudom mikor volt ilyen utoljára). (Lent a főépület előlről, majd minibuszostul).


főépület 2



2. nap
Reggel újabb felfedező körút az udvarháznál. A főépületben folyik a tanítás, mellette van a könyvtár, a diák- személyzeti- és tanárszállások, konyhakert, parkok, stb. A parkok egészen fantasztikusak, zöld gyepszőnyeg (talán először értettem meg, hogy miért "szőnyeg": kb. 3cm-esre nyírt fű, gyönyörűen dizájnolt bukszusok, sehol egy kis szemét vagy falevélmaradék, ld. lent). Az udvarház személyzete majdem 25 fő (beleértve a bürokratákat is), ehhez jön még a hasonló létszámú tanári gárda, mindez 16 diákért (na jó, a tanárok-kutatók mást is csinálnak a tanításon kívül). Kaptam 2 hatalmas paksamétát a legfontosabb tudnivalókkal, hivatalos és aláírandó papírokkal, stb. Ráment a délután. Este ismét Oxfordban: séta, áll-leesés, nyálcsorgatás, ámulás-bámulás.



3. nap
Délelőtt elmentünk az Ashmolean-be (a világ első egyetemi, egyben első nyilvános múzeuma). Sajnos épp renoválják (még vagy 2 évig), úgyhogy csak nagyon kis része volt látogatható. Kimentünk a piacra is, ahol a viktoriánus ócskaságok és antikvár könyvek napja volt, vettünk is gyorsan két könyvet (bevásároltunk, és nem fért több a táskába), 1 fontért osztogatják a legtöbbet. Délután megpróbáltunk találni eladó használt bicikliket, de miután (sikertelenül) végiglátogattuk az összes bicikliboltot, megállapodtunk, hogy majd jövő héten veszünk a "The Man with the Yellow Van" nevű jelenségtől, aki szerdánként az Oxford Union (hiperelit vitaklub jelenlegi és leendő politikusoknak) előtt árulja a rendőrség által begyűjtött/elkobzott bicókat. Este jó hazafiakhoz (és honleányokhoz) méltóan festettünk egy magyar zászlót a nemzetközi diákklubban és felírtunk egy "Üdvözlünk!"-öt a kooperációban készülő zászlóra.

lent: a hátsó kert a par excellence gyepszőnyeggel


lent: tipikus utcakép: borostyánnal befuttatott ház, mellette a Martyrs Memorial

4. nap
További bevásárlásokat eszközöltünk, majd elmentünk a college-omba (St. Peter's, nem túl régi, de elég szép, www.spc.ox.ac.uk), ahol újra a nyakamba varrtak 2 hatalmas borítékot, tele mindenféle tenni- és aláírnivalóval. Nyitottam bankszámlát: 2,5 óra sorbanállás, mivel mindenkivel nagyon szívélyesen és udvariasan elbeszélgetnek, mielőtt/miközben szíveskednének bármit is elintézni, engem is biztosítottak, hogy ne izguljak, merthogy kicsit idegesnek látszom: "minden nagyon egyszerű és flottul megy" (grrrrrrr...). Este fish&chips vacsi a nemzetköziekkel. Na egyelőre ennyi volt, képek vannak, majd folytatom vmi élményszerűbbel holnap